Orbán és Viktor pápák a történelemben – kitalálja, hány volt belőlük?

A történelem számon tart nyolc Orbán és három Viktor pápát.

I. Szent Orbán 222-230 közt ült Szent Péter székén, mártírhalált halt, ezért szentté avatták. II. Orbán pápa 1088-199 közt egyházfő, ő hirdette meg az első kereszteshadjáratot 1095-ben. III. Orbán pápa 1185-87 közt uralkodott, IV. Orbán pedig 1261-64 között – ő egy cipész fia volt, és ő hirdette mega Corpus Christi ünnepét. V. Orbán (1362-70) igyekezett egyesíteni a keleti és nyugati egyházakat, sikertelenül, illetve megpróbálta visszaköltöztetni a pápaságot Avignonból Rómába, de a leromlott római állapotok miatt mégis maradt Avignonban. Boldoggá avatták. VI. Orbán (1378-89) volt az első pápa, akit már újra Rómában választottak meg, kemény reformer volt, ellenpápát választottak ellene, és ezzel megkezdődött a nagy nyugati egyházszakadás. VII. Orbán pápa 1590-ben ült Szent Péter székén, előtte volt inkvizítor is. Nem iktatták be, mivel 12 nappal megválasztása után elhunyt. Végül VIII. Orbán pápa (1623-44) Róma egyik nagy építője volt.

Nézzük a Viktorokat! I. Szent Viktor pápa Afrika provincia szülötte volt, és 189-199 közt ült Szent Péter székén. Később szentté avatták. Pápasága alatt vita volt egyházban a húsvét pontos időpontjáról és az azt megelőző böjtről. II. Viktor pápa német születésű volt, és 1055-57 közt vezette az egyházat. Végül III. Viktor 1086-87-ben volt egyházfő, és a VII. Gergely-féle reformok mérsékelt követője volt.

Viktor néven volt amúgy két ellenpápa is, mindkettő negyediknek számozta magát, egyikük 1138-ban, másikuk 1159-64 közt.

Fotó: II. Orbán pápa, Tripadvisor